A Bor készítése

A bor minőségének a betakarított szőlőtermés az alapja. A bortermelő feladata, hogy a szőlőszemekben megtalálható értékes anyagok a mustba, borba kerüljenek, abban is megtalálhatók legyenek.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükség van a megfelelő technológiai, mikrobiológiai és kémiai ismeretekre, illetve ezek hatékony használatára. A bor készítése során alapvetően két munkafolyamat különíthető el. Ezek a szőlő feldolgozása és a must erjesztése.

A szőlő feldolgozása

szüret

A szőlő feldolgozása tulajdonképp a szüret időpontjának helyes kiválasztásával indul. Az időpont kiválasztásánál a legfontosabb tényező mindig a leendő bor minősége legyen. Próbaszürettel győződhetünk meg a szőlő érettségéről. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy a szőlő cukortartalma elérte-e a borvidékre és fajtára jellemző többévi átlagos mustfokot. Ha kellően érettek a bogyók, akkor puhák, rugalmasak, és fajtájuknak megfelelő színűvé váltak. Az érés során savtartalmuk csökken, cukortartalmuk pedig nő. Szüretkor a fajtákat az érési idő alapján külön-külön szedik le és dolgozzák fel.

Bogyózás, zúzás, sajtolás

A szőlőfeldolgozás a szőlő bogyózásával és zúzásával folytatódik. A bogyózás lényege a bogyók leválasztása a fürtökről, célja a must minőségének megóvása a kocsányban lévő csersavtól, amely károsítja a must ízét és színét is. Ezután következik a szőlő zúzása. A művelet célja a bogyók héjának megrepesztése és húsának kíméletes roncsolása anélkül, hogy a magvak megsérülnének. Az ömlesztett szőlő a zúzás hatására cefrévé alakul, melyből a must jelentős része (60 – 70 %-a) sajtolás nélkül is kifolyik. A visszamaradt kevésbé lédús cefre pedig könnyen kisajtolható. A tökéletes elválasztás csak többszöri sajtolással érhető el. Végül a nyomás hatására teljesen különválik a must, illetve a szilárd részek összessége, a törköly.

A must erjesztése

A hordóba vagy tartályba fejtett must az erjesztés szakaszában alakul át borrá. Az erjedés kétféle lehet, attól függően, hogy spontán módon (spontán erjedés), vagy irányítottan (alkoholos vagy irányított erjedés) megy végbe.
Spontán erjedés

Az erjedést megindító élesztőgombák a talajból, levegőből, a szőlőbogyók héjából, a kocsányról kerülnek a mustba a feldolgozás során. Ennek következtében erjedés áll elő, amelynek lefolyási iránya csak a véletlentől függ. Így átlagos körülmények között is kifogástalan minőségű bor készíthető. A borok erjedéséről évszázadokon keresztül így gondoskodott a természet.

Alkoholos vagy irányított erjedés

A korszerű borászati technológiák térhódításával széles körben elterjedt a fajélesztők alkalmazása. Alkalmazásuk feltétele, hogy a must „saját” élesztőit kizárjuk a folyamatból. Ennek legegyszerűbb eszköze a kénessavas nyákázás. Ezután ülepítjük, majd a tisztáját lefejtjük a mustnak. A fajélesztő alkalmazásakor ügyeljünk arra, hogy annak térfogata kb. 30%-kal megnő, tehát hagyjunk megfelelő űrt az erjesztőtartályban.  A tartályt hagyjuk nyitottan, mivel a levegő segíti az erjedés megindulását, az élesztő gyors elszaporodását. Az erjedés menetét célszerű naponta kétszer-háromszor ellenőrizni, s meggyőződni annak helyes menetéről. Figyelni kell, hogy a cukortartalom egyenletesen fogyjon, a must ne melegedjen túl, és hogy az erjedés során nem jelentkeznek-e rendellenes íz-és szaganyagok a mustban.

Szalai Nikoletta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük